Informatika - digitális kultúra? Informatikatanár, számítástechnikatanár, digitális kultúrát oktató tanár. Oktatás és módszertan: szak didaktika, pedagógia. A programozás IDE alkalmazás, az alkalmazás app programozás.

A kibernetikai szakkörök vezetőitől számítva több nemzedék adja át egymásnak a tudást a közoktatásban és a tanárképzésben. Az előadás során a legfontosabb korszakok, nemzedékek jellemzőit és kiemelkedő képviselőit mutatom be, a teljesség igénye nélkül. A szakköri és a tantervi számítástechnika, informatika, digitális kultúra oktatásának egyes csomópontjaira is rávilágít az előadás, kiemelt példaként utalva az ELTE szerepére a tanárok (tovább)képzésében.

A felmérés célja a Nat 2020 digitális kultúra tantárgyának gyakorlati tapasztalatainak feltárása volt egy országos pedagógusfelmérés alapján. A Nemzeti Pedagógus Kar által 2026. március 10–16. között lebonyolított online kérdőívet 800 digitális kultúrát oktató pedagógus töltötte ki. A vizsgálat a tantervi tartalmak, a tanulási eredmények és a mesterséges intelligencia (MI) oktatásának megítélésére irányult. A válaszadók szerint a jelenlegi tantervben túl nagy hangsúlyt kap a programozás, miközben a heti egy tanóra nem elegendő a gyakorlati digitális kompetenciák fejlesztésére. Erős igény mutatkozott a mindennapi életben hasznos készségek – például a digitális biztonság, az információkeresés, a forráskritika, a dokumentumkészítés és az online együttműködés – előtérbe helyezésére. A pedagógusok többsége támogatja a mesterséges intelligencia oktatását, elsősorban a meglévő témakörökbe integrálva, kiemelve a felelős és kritikus használat, valamint a gyakorlati alkalmazások jelentőségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális kultúra tantárgy korszerűsítése a gyakorlati kompetenciák erősítésével, a tantervi követelmények egyszerűsítésével, az óraszám növelésével és a mesterséges intelligencia tudatos integrálásával valósítható meg.

Ma már nagyon sok féle módon lehet átadni ismereteket a biztonságtudatosságról, pl. kiterjesztett / virtuális valóság, web alapú tananyagok, online videók, játékok (online és offline) és „unplugged” módszerek. Az előadás kiemeli, hogy azok a módszerek a jobbak, amelyekkel magasabb gondolkodási szintet lehet elérni a Bloom taxonómia szerint. Egy jó tanítási módszer megtalálása és alkalmazása nagyon fontos, mert a tanulók egyre fiatalabb korban találkoznak az Internet veszélyeivel.

A digitális oktatás bevezetéséhez természetes módon szükség van digitális tananyagokra, digitális számonkérési lehetőségekre, de nem lehet megkerülni a tanulók digitális azonosításának, illetve az általuk elkészített digitális tartalom hitelesítésének a kérdését sem. Az alkalmazott megoldásoknak nemcsak biztonságosnak kell lenniük, hanem a tanulók, illetve az általuk készített tartalmak megfelelő védelmét is biztosítaniuk kell. Az előadás elméleti és gyakorlati síkon mutatja be azokat az észt állam által biztosított digitális azonosítási és hitelesítési eszközöket, amelyeket az észt iskolákban a tanulók is használhatnak a 100%-os digitális oktatás elérésre érdekében.

A MATFIN Alapítványt Prof. Dr. Krausz Ferenc alapította 2024-ben, tevékenységét 2025 őszén kezdte meg, NKFIH támogatásból. Az Alapítvány három kiemelt területen segíti a matematika, fizika és informatika iránt érdeklődő középiskolás diákok folyamatos fejlődését: 1. Középiskolai tehetséggondozás 2. Hazai tanulmányi versenyek támogatása 3. Szakmai folyóiratok támogatása és kiadása Az Alapítvány 2025. szeptemberben indította el azóta is sikeresen működő középiskolai szakköri és Olimpiai Iskolai programját matematika, fizika és informatika területeken. Az iskolai szakköri foglalkozások pilot jelleggel 19 városban és 25 iskolában indultak el, egységes tematikával. Ezek a foglalkozások valamennyi érdeklődő diák számára elérhetők. Az Olimpiai Iskola a legkiválóbb diákok nemzetközi tanulmányi versenyekre való felkészítésével foglalkozik. Az Alapítvány támogat továbbá nagyhagyományú versenyeket, a KöMaL kiadását, és egy nemzetközi szaklap (MATPHIN) elindítását. A fenti tevékenységek hosszú távú finanszírozása az Élvonal Alapítvány támogatásával valósul meg.

A generatív mesterséges intelligencia (GenMI) már nem a jövő ígérete, hanem a tanulás egy hétköznapi eszköze. A diákok sokszor előbb próbálják ki, mint ahogy az iskola eldöntené, mit kezdjen vele; magyarázatot kérnek tőle, ötletelnek vele, információt keresnek, szöveget javítanak vagy egyszerűen segítséget kérnek, amikor elakadnak. Ezért az oktatás egyik legfontosabb kérdése ma már nem az, hogy használják-e a GenMI-t, hanem az, hogy megtanulják-e jól, felelősen és kritikusan használni. Az előadás egy felsőoktatási intézmény hallgatói körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatja be. A kutatás azt vizsgálta, mire használják a hallgatók a generatív MI-t, hogyan gondolkodnak az etikus használatról, és mit várnak el az oktatóiktól. Az eredmények alapján az látszik, hogy a hallgatók nem pusztán új digitális eszközöket szeretnének látni az órákon. Sokkal inkább azt várják, hogy az oktatók értsék a technológia működését, lehetőségeit és korlátait, és segítsenek eligazodni abban, hogyan lehet ezeket az eszközöket hatékonyan használni. Az előadás arra keresi a választ, hogy mi befolyásolja a hallgatók generatív MI-hez való viszonyát. A vizsgálat arra fókuszál, hogy milyen szerepe van az egyéni jellemzőknek, az etikus használatról alkotott véleményeknek, valamint az oktatói és intézményi elvárásoknak a hallgatói attitűdök formálásában.

Az új generációs kibercsalások már nem csak hibákra építenek, hanem a mesterséges intelligencia segítségével meggyőző, akár személyre szabott támadásokat hoznak létre, így a megtévesztés esélye minden korábbinál nagyobb. Az előadás valós példákon keresztül mutatja be, hogyan működnek ezek a technikák, és miért nem elegendő feltétlenül már kizárólag a hagyományos felhasználói tudatosítás. Röviden kitér arra is, hogy a NIS2 szemlélete hogyan emeli új szintre az oktatás és a tudatosítás szerepét ebben a környezetben.

Az előadás bemutatja az ICDL szerepét a magyar közoktatásban és felsőoktatásban, mint a digitális kompetenciák nemzetközileg elismert és mérhető tanúsítási rendszerét. Az ICDL országos vizsgaközponti hálózata és automatizált vizsgarendszere hatékonyan támogatja a digitális készségek fejlesztését, miközben objektív kompetenciamérést biztosít a tanulók számára. Az előadás kitér az ICDL egyre növekvő felsőoktatási elfogadottságára, valamint arra, hogy a tanúsítvány számos egyetemi szakon többletpontot jelent a felvételi eljárás során. Kiemelt téma a 2025-ben bevezetett mesterséges intelligencia modul, amely az AI-alapismeretek, a generatív MI-eszközök használata és a kritikus gondolkodás fejlesztése révén reagál az oktatás és a munkaerőpiac új kihívásaira. Az előadás összeveti az ICDL-t az európai DigComp keretrendszerrel is, rámutatva arra, hogy míg a DigComp egy referenciakeret, az ICDL annak gyakorlati, tanúsítással alátámasztott megvalósítását kínálja. Az összegzés szerint az ICDL napjainkra a digitális kompetenciák mérésének és fejlesztésének de facto standardjává vált, amely az AI-korszakban is stabil alapot biztosít a tanulók, pedagógusok és munkavállalók számára.

A digitális világ kihívásai – az álhírek terjedése, az online manipuláció és a mesterséges intelligencia (MI) mindennapossá válása – folyamatos kihívást jelentenek az iskolákban. A nemzetközi DRONE projekt (mydroneproject.eu) célja, hogy átfogó és gyakorlatias segítséget nyújtson az iskolavezetőknek, tanároknak, diákoknak és a szülőknek ebben a bonyolult térben való eligazodáshoz. Az előadás átfogó képet ad a projektről, és a gyakorlatban is megmutatja, hogyan tehetik ezek a kidolgozott anyagok képessé az iskolákat és a családokat arra, hogy közösen építsenek ki egy erős digitális ellenállóképességet a fiatalokban egy egyre bizonytalanabb virtuális világban.

100 palacsinta és világmegváltás a sörsátorban

MI határozza meg a jövő informatikai szakmáit? És annak tanítását? MI legyen a legfontosabb a tanításban? A szakképzésben nem elégséges, de szükséges átalakítási területek

Egyéni vállalkozóként a munkám körülbelül 95%-át AI segítségével írom — mégis ugyanazt tanítom, mint eddig: felismerni a problémát, lépésekre bontani, megtervezni a megoldást, értelmezni és ellenőrizni a kódot. Röviden áttekintem, hol tart jelenleg az AI-alapú fejlesztés, milyen lehetőségek vannak ma a gyakorlatban, és miért tartom továbbra is fontosnak a programozásoktatást. Olyan példákat hozok, ahol az AI által készített funkció balul sikerült — és ahol figyelmetlenség esetén komolyabb hiba is lehetett volna. Saját szemszögemből megvizsgálom azt is, hogy ezek alapján a példák alapján hogyan változhattak a fejlesztői kompetenciák az elmúlt időszakban.

A gép (akár MI) vezérelhető hanggal, (kézírás) képpel, érintéssel, mutatóval, gépelve, a digitalizált eredmény - a kód - bájtsorozat, egyszerű esetben karakter sorozat. A dekódolás eredménye hang, kép, szöveg. A promptot majd mondjuk, mutatjuk, kattintjuk vagy begépeljük az MI-nek? ... és az embertársainkkal hogyan kommunikálunk?

A mesterséges intelligencia látszólag mindent megold helyettünk. Kivéve azokat a feladatokat, amelyeket a HAIO (Hungarian Artificial Intelligence Olympiad, Magyar Mesterséges Diákolimpiák) versenyzői kapnak. A magyar MI Diákolimpia programjában felkészítő szakkörök, online válogatóversenyek és három nemzetközi megmérettetés szerepel: a regionális EUROAI, a világon legrangosabbnak tartott IOAI, és az UNESCO-IRCAI által szervezett IAIO. Eddig Ljubljanában, Rijádban és Hanoiban versenyeztünk. A program négy szintre épül. Nyitott online szakkörökre bárki jelentkezhet, és akit komolyabban érdekel a téma, célzott felkészítő foglalkozásokon folytatja. Innen vezet az út a többfordulós magyar válogatóversenyig, és ennek alapján áll össze a nemzetközi csapat. Az előadás célja, hogy az informatikatanárok konkrét képet kapjanak a program szerkezetéről, és lássák, hogyan kapcsolódhatnak be: hogyan ismerhetik fel az érdeklődő diákokat, hogyan ajánlhatják őket a felkészítőkbe, és milyen szerep jut a kísérőtanárnak gépi tanulás-háttér nélkül is.

A nyelvészeti diákolimpiáról: Válogatóverseny: MNYD - ioling.hu - online és írásbeli fordulók. Olimpia: IOL - ioling.org - egyéni és csapatverseny. A versenyen részvételhez idegennyelv-ismeret nem szükséges. Nyelvészeti szaktudás szintén nem feltétel, de azért segít, a felkészítőfolyamat részben erre is irányul. A feladatok összetett logikai feladványok "papíron", jellemzően mintázatfelismerés programkód és beszéltnyelvekben. Az előadás bemutat néhány jellegzetes feladatot, melyben jól látható a kapcsolat az informatikával: logikai, problémamegoldó képességek fejlesztése; hidat képez a nyelvek és a reál tantárgyak között. Aki érdeklődik programozás / algoritmusok iránt, azoknak érdemes kipróbálni.

Tehetséggondozó táborainkban és online szakköreinken évek óta sikeresen kísérjük végig a diákokat az első programozási lépésektől a nemzetközi programozási versenyek szintjéig. Oktatási módszertanunk a problémamegoldáson keresztüli tanulásra épül: a diákok valós feladatokon keresztül sajátítják el az algoritmikus gondolkodást és a programozás alapjait. Az előadásban bemutatom az elmúlt két évben kidolgozott kezdő tananyagainkat és feladatainkat, valamint az online platformot, amelyet szakköreinken használunk. Az elkészült anyagokat és eszközöket szívesen megosztjuk érdeklődő tanárokkal és iskolákkal.

A digitális eszközök széleskörű elterjedésével a számítógépes gondolkodás fejlesztése az oktatás és ezen belül is az informatikaoktatás legnagyobb kihívása. Az egyik legégetőbb probléma, hogy a széleskörben elterjedt eszközcentrikus megközelítések hogyan válthatók le adat- és algoritmusfókuszú megközelítésekkel, hogyan oldható fel a digitális jólét paradoxon. Az előadás kitér a számítógépes gondolkodás definíciójában megfogalmazott feltételekre, majd ezek alapján bemutat egy olyan adatfeldolgozási, algoritmizálási és programozási megközelítést, ahol nem az eszközökön, hanem a problémákon, a feladatokon van a hangsúly, és a megoldásokat jellemzően táblázatkezelői környezetben keressük. Az előadáson ismertetett megközelítés a Sprego programozás (Spreadsheet Lego). Megmutatjuk, hogyan lehet · a táblázatkezelői eszközök tanítása helyett algoritmizálni és programozni egy nagyon egyszerű funkcionális programozási nyelven keresztül, · a számítógéptudomány alapkoncepciót bevezetni · a matematikát és az informatikát összekapcsolni a függvényeken keresztül, · újfajta matematikát tanítani · az adatfeldolgozást összekapcsolni más tantárgyi tartalmakkal, · a tanulók életkori sajátosságainak, háttérismereteinek érdeklődésikörének megfelelő adatokat gyűjteni és feldolgozni.

Az előadás az egyetemen tanuló diákok tehetségének felismeréséről és tovább fejlesztéséről szól. A hallgatók programozási képességeiket a projekteljárás alkalmazásával a tanszéken futó kutatásba és fejlesztésbe való bekapcsolásával és a TDK-án való rendszeres részt vétellel fejleszthető tovább. Így kialakítható egy erős bázis a doktoranduszi képzés támogatására. A szerző „jó példákkal” egészíti ki előadását.

Digitális kultúra feladattípusok miben mások az informatika feladatokhoz képest? A felkészítő feladatgyűjtemények alapján nem új, hanem visszatérő elvárás a problémamegoldás, az eszközkezelésen túllépés. Milyen az emelt szintű szóbeli? Tapasztalatok a tanárok és vizsgázók felkészültségéről és a vizsgakérdések jellegéről.

A Nemzeti Köznevelési Portál (nkp.hu) nem csupán a nyomtatásban megjelent könyvek elektronikus változatai. A tankönyvi szöveget "okosfeladatok" tagolják. Ezek a zárt végű feladatok alkalmasak az aktuális tananyag megértésének ellenőr-zésére. Ezen túlmenően, a tanárok is készíthetnek feladatokat, ha bejelentkeznek az oldalra. (A regisztrációhoz oktatási azonosító szükséges.) A feladatbankban a már meglévő feladatok mellett saját feladatokat is készíthetünk. Erre 26-féle feladattí-pusból választhatunk. Érdemes kipróbálni.

Az MI kritikus oktatási felhasználására hívja fel a figyelmet az ASEFClassNet19 Future-Ready Teaching and Human Agency in the Age of AI előadása. Az Informatikai Oktatási Konferencián Horváth Ádám a MI az oktatásban: Szövegértés és foglalkoztathatóság előadása a kritikus gondolkodás fejlesztésére hívja fel a figyelmet. Az Információs társadalom parlementjének nyitó előadásában Soltész Attila a digitális szuverenitásról beszél. ...

STEM a tanórán, projektoktatás feltételei. Tantárgyi és képzési ciklusok közötti kapcsolatok. Kötelező minimális és ajánlott eszközkészlet a közoktatásban. Kerekasztal beszélgetés. A beszélgetés gépelt jegyzetei egymásmellé szerkesztve olvashatók a mellékelt anyagban.

Ergonómia, egészséges életmódra nevelés. (Mobil-) Eszköz- és MI-használat ön-, közösségi és jogi szabályozása. Kerekasztal beszélgetés. A beszélgetés gépelt jegyzetei egymásmellé szerkesztve olvashatók a mellékelt anyagban.

Kerekasztal beszélgetés a gondolkodásfejlesztésről az ehhez használt - tág értelemben vett - nyelvekről, alkalmazásokról. A beszélgetés gépelt jegyzetei egymásmellé szerkesztve olvashatók a mellékelt anyagban.

Az előadás anyagok feltöltése, elpakolás. Továbbképzésen résztvevőknek lehetősége van helyben megírni a záródolgozatot (hogy ne kelljen vele nyáron foglalkozni).