A kibernetikai szakkörök vezetőitől számítva több nemzedék adja át egymásnak a tudást a közoktatásban és a tanárképzésben. Az előadás során a legfontosabb korszakok, nemzedékek jellemzőit és kiemelkedő képviselőit mutatom be, a teljesség igénye nélkül. A szakköri és a tantervi számítástechnika, informatika, digitális kultúra oktatásának egyes csomópontjaira is rávilágít az előadás, kiemelt példaként utalva az ELTE szerepére a tanárok (tovább)képzésében.

Ma már nagyon sok féle módon lehet átadni ismereteket a biztonságtudatosságról, pl. kiterjesztett / virtuális valóság, web alapú tananyagok, online videók, játékok (online és offline) és „unplugged” módszerek. Az előadás kiemeli, hogy azok a módszerek a jobbak, amelyekkel magasabb gondolkodási szintet lehet elérni a Bloom taxonómia szerint. Egy jó tanítási módszer megtalálása és alkalmazása nagyon fontos, mert a tanulók egyre fiatalabb korban találkoznak az Internet veszélyeivel.

A digitális oktatás bevezetéséhez természetes módon szükség van digitális tananyagokra, digitális számonkérési lehetőségekre, de nem lehet megkerülni a tanulók digitális azonosításának, illetve az általuk elkészített digitális tartalom hitelesítésének a kérdését sem. Az alkalmazott megoldásoknak nemcsak biztonságosnak kell lenniük, hanem a tanulók, illetve az általuk készített tartalmak megfelelő védelmét is biztosítaniuk kell. Az előadás elméleti és gyakorlati síkon mutatja be azokat az észt állam által biztosított digitális azonosítási és hitelesítési eszközöket, amelyeket az észt iskolákban a tanulók is használhatnak a 100%-os digitális oktatás elérésre érdekében.

A MATFIN Alapítványt Prof. Dr. Krausz Ferenc alapította 2024-ben, tevékenységét 2025 őszén kezdte meg, NKFIH támogatásból. Az Alapítvány három kiemelt területen segíti a matematika, fizika és informatika iránt érdeklődő középiskolás diákok folyamatos fejlődését: 1. Középiskolai tehetséggondozás 2. Hazai tanulmányi versenyek támogatása 3. Szakmai folyóiratok támogatása és kiadása Az Alapítvány 2025. szeptemberben indította el azóta is sikeresen működő középiskolai szakköri és Olimpiai Iskolai programját matematika, fizika és informatika területeken. Az iskolai szakköri foglalkozások pilot jelleggel 19 városban és 25 iskolában indultak el, egységes tematikával. Ezek a foglalkozások valamennyi érdeklődő diák számára elérhetők. Az Olimpiai Iskola a legkiválóbb diákok nemzetközi tanulmányi versenyekre való felkészítésével foglalkozik. Az Alapítvány támogat továbbá nagyhagyományú versenyeket, a KöMaL kiadását, és egy nemzetközi szaklap (MATPHIN) elindítását. A fenti tevékenységek hosszú távú finanszírozása az Élvonal Alapítvány támogatásával valósul meg.

A generatív mesterséges intelligencia (GenMI) már nem a jövő ígérete, hanem a tanulás egy hétköznapi eszköze. A diákok sokszor előbb próbálják ki, mint ahogy az iskola eldöntené, mit kezdjen vele; magyarázatot kérnek tőle, ötletelnek vele, információt keresnek, szöveget javítanak vagy egyszerűen segítséget kérnek, amikor elakadnak. Ezért az oktatás egyik legfontosabb kérdése ma már nem az, hogy használják-e a GenMI-t, hanem az, hogy megtanulják-e jól, felelősen és kritikusan használni. Az előadás egy felsőoktatási intézmény hallgatói körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatja be. A kutatás azt vizsgálta, mire használják a hallgatók a generatív MI-t, hogyan gondolkodnak az etikus használatról, és mit várnak el az oktatóiktól. Az eredmények alapján az látszik, hogy a hallgatók nem pusztán új digitális eszközöket szeretnének látni az órákon. Sokkal inkább azt várják, hogy az oktatók értsék a technológia működését, lehetőségeit és korlátait, és segítsenek eligazodni abban, hogyan lehet ezeket az eszközöket hatékonyan használni. Az előadás arra keresi a választ, hogy mi befolyásolja a hallgatók generatív MI-hez való viszonyát. A vizsgálat arra fókuszál, hogy milyen szerepe van az egyéni jellemzőknek, az etikus használatról alkotott véleményeknek, valamint az oktatói és intézményi elvárásoknak a hallgatói attitűdök formálásában.

Az új generációs kibercsalások már nem csak hibákra építenek, hanem a mesterséges intelligencia segítségével meggyőző, akár személyre szabott támadásokat hoznak létre, így a megtévesztés esélye minden korábbinál nagyobb. Az előadás valós példákon keresztül mutatja be, hogyan működnek ezek a technikák, és miért nem elegendő feltétlenül már kizárólag a hagyományos felhasználói tudatosítás. Röviden kitér arra is, hogy a NIS2 szemlélete hogyan emeli új szintre az oktatás és a tudatosítás szerepét ebben a környezetben.

A digitális világ kihívásai – az álhírek terjedése, az online manipuláció és a mesterséges intelligencia (MI) mindennapossá válása – folyamatos kihívást jelentenek az iskolákban. A nemzetközi DRONE projekt (mydroneproject.eu) célja, hogy átfogó és gyakorlatias segítséget nyújtson az iskolavezetőknek, tanároknak, diákoknak és a szülőknek ebben a bonyolult térben való eligazodáshoz. Az előadás átfogó képet ad a projektről, és a gyakorlatban is megmutatja, hogyan tehetik ezek a kidolgozott anyagok képessé az iskolákat és a családokat arra, hogy közösen építsenek ki egy erős digitális ellenállóképességet a fiatalokban egy egyre bizonytalanabb virtuális világban.

100 palacsinta és világmegváltás a sörsátorban

MI határozza meg a jövő informatikai szakmáit? És annak tanítását? MI legyen a legfontosabb a tanításban? A szakképzésben nem elégséges, de szükséges átalakítási területek

A gép (akár MI) vezérelhető hanggal, (kézírás) képpel, érintéssel, mutatóval, gépelve, a digitalizált eredmény - a kód - bájtsorozat, egyszerű esetben karakter sorozat. A dekódolás eredménye hang, kép, szöveg. A promptot majd mondjuk, mutatjuk, kattintjuk vagy begépeljük az MI-nek? ... és az embertársainkkal hogyan kommunikálunk?

Az előadás az egyetemen tanuló diákok tehetségének felismeréséről és tovább fejlesztéséről szól. A hallgatók programozási képességeiket a projekteljárás alkalmazásával a tanszéken futó kutatásba és fejlesztésbe való bekapcsolásával és a TDK-án való rendszeres részt vétellel fejleszthető tovább. Így kialakítható egy erős bázis a doktoranduszi képzés támogatására. A szerző „jó példákkal” egészíti ki előadását.

Matematika-informatika tanárként és anyaként elkötelezett vagyok a matematika és a programozás kisiskolás korban megkezdett tudatos fejlesztéséért. Az a meggyőződésem, hogy körültekintő felnőtt irányítással ezek egyszerre hatékonyak a kognitív képességek és a személyiség fejlesztése területén. Számomra igazából ez a legfőbb jelentőségük a gyermekek tanulásának irányításában, általában és a tehetségtámogatásban is. Ezért ezt a folyamatot az iskolában a 3. osztályban már fontos elindítani, ahogyan ezt a matematika versenyeken meg is tesszük. Bár középiskolai tanár vagyok, de csaknem 20 éve elköteleződtem a kisiskolás kor gyermeki nyitottságának és lehetőségeinek kihasználása mellett. Azóta egy nagy általános iskolában tanítok évente 300-600 gyereket 3. osztálytól 8. osztályig, elsősorban informatikára. Ezen felül 20-30 diákomnak heti egy 60 perces tehetségtámogató foglalkozást is tartok A folyamatnak fontos része az otthoni munka, amit gmail környezetben tartok kézben. A szülőkkel rendszeres email kapcsolatot tartok fenn. A versenyeredmények általában meggyőzőek, a folyamat jellemzően 4-6 évig tart. Az elmúlt 30 évben a rendszeresen megtapasztaltam, hogy az idevágó fogalmak, működési képességek a jó belső és külső környezetben spontán alakulnak-fejlődnek az erre fogékony gyermekekben. Ugyanolyan belső tanulás-tapasztalás eredményei, mint a járás, a beszéd. Ennek következményeként a 3. osztályban már néhány hét alatt jelentős különbségek jelentkeznek a haladási igényben vagy éppen az idegenkedésben, elsősorban az önálló meggondolásokat igénylő tevékenységekben. Fontos számomra, hogy mindenkit szolgáljak, aki valóban fejlődni akar és ezért rendszeresen tenni is hajlandó. Ezért hetente teszek fel a KRÉTÁ-ba a differenciált haladást lehetővé tévő videós magyarázatot, feladatot és megoldást. Sok időt és gondot fordítok erre, mégis megosztó kritikákat kapok. Vannak hálás szülők, aki ezt nagyon építő és hasznos dolognak tartják, de olyanok is, akik az otthoni gyakorlás lehetőségét úgy élik meg, hogy rájuk hárítottam a feladatot. Vázlat: Hogyan nyílik az olló: tanulói képességek, attitűdök, szülői elvárások, panaszok Miért nem adom fel, pedig egyre nehezebb kitartani, állni a sarat. Hogyan építem fel a tananyagot 3.-4.-5. osztályban a tanórán, a kurzuson Hogyan valósítom meg a differenciálást a tanórán Milyen osztályzási, számonkérési elveket alkalmazok Milyen módon azonosítom a tehetséges gyermekeket? Hogyan készülünk a versenyekre, mit kommunikálok a versenyek szerepéről Hogyan mutatom be, összegzem a munkánkat a versenyzők szüleinek időszakonként

A mesterséges intelligencia látszólag mindent megold helyettünk. Kivéve azokat a feladatokat, amelyeket a HAIO (Hungarian Artificial Intelligence Olympiad, Magyar Mesterséges Diákolimpiák) versenyzői kapnak. A magyar MI Diákolimpia programjában felkészítő szakkörök, online válogatóversenyek és három nemzetközi megmérettetés szerepel: a regionális EUROAI, a világon legrangosabbnak tartott IOAI, és az UNESCO-IRCAI által szervezett IAIO. Eddig Ljubljanában, Rijádban és Hanoiban versenyeztünk. A program négy szintre épül. Nyitott online szakkörökre bárki jelentkezhet, és akit komolyabban érdekel a téma, célzott felkészítő foglalkozásokon folytatja. Innen vezet az út a többfordulós magyar válogatóversenyig, és ennek alapján áll össze a nemzetközi csapat. Az előadás célja, hogy az informatikatanárok konkrét képet kapjanak a program szerkezetéről, és lássák, hogyan kapcsolódhatnak be: hogyan ismerhetik fel az érdeklődő diákokat, hogyan ajánlhatják őket a felkészítőkbe, és milyen szerep jut a kísérőtanárnak gépi tanulás-háttér nélkül is.

tba

Tehetséggondozó táborainkban és online szakköreinken évek óta sikeresen kísérjük végig a diákokat az első programozási lépésektől a nemzetközi programozási versenyek szintjéig. Oktatási módszertanunk a problémamegoldáson keresztüli tanulásra épül: a diákok valós feladatokon keresztül sajátítják el az algoritmikus gondolkodást és a programozás alapjait. Az előadásban bemutatom az elmúlt két évben kidolgozott kezdő tananyagainkat és feladatainkat, valamint az online platformot, amelyet szakköreinken használunk. Az elkészült anyagokat és eszközöket szívesen megosztjuk érdeklődő tanárokkal és iskolákkal.

A digitális eszközök széleskörű elterjedésével a számítógépes gondolkodás fejlesztése az oktatás és ezen belül is az informatikaoktatás legnagyobb kihívása. Az egyik legégetőbb probléma, hogy a széleskörben elterjedt eszközcentrikus megközelítések hogyan válthatók le adat- és algoritmusfókuszú megközelítésekkel, hogyan oldható fel a digitális jólét paradoxon. Az előadás kitér a számítógépes gondolkodás definíciójában megfogalmazott feltételekre, majd ezek alapján bemutat egy olyan adatfeldolgozási, algoritmizálási és programozási megközelítést, ahol nem az eszközökön, hanem a problémákon, a feladatokon van a hangsúly, és a megoldásokat jellemzően táblázatkezelői környezetben keressük. Az előadáson ismertetett megközelítés a Sprego programozás (Spreadsheet Lego). Megmutatjuk, hogyan lehet · a táblázatkezelői eszközök tanítása helyett algoritmizálni és programozni egy nagyon egyszerű funkcionális programozási nyelven keresztül, · a számítógéptudomány alapkoncepciót bevezetni · a matematikát és az informatikát összekapcsolni a függvényeken keresztül, · újfajta matematikát tanítani · az adatfeldolgozást összekapcsolni más tantárgyi tartalmakkal, · a tanulók életkori sajátosságainak, háttérismereteinek érdeklődésikörének megfelelő adatokat gyűjteni és feldolgozni.

Digitális kultúra érettségi eredményei

STEM a tanórán, projektoktatás feltételei. Tantárgyi és képzési ciklusok közötti kapcsolatok. Kötelező minimális és ajánlott eszközkészlet a közoktatásban.

Ergonómia, egészséges életmódra nevelés. (Mobil-) Eszköz- és MI-használat ön-, közösségi és jogi szabályozása.

Kerekasztal beszélgetés a gondolkodásfejlesztésről az az ehhez használt - tág értelemben vett - nyelvekről, alkalmazásokról.